Etelka mondja

Meddig tart a munkaidő?

– Ember, tudod te, hány óra van? Igen, pontosan, 7 óra! És szerinted mi van a munkaszerződésemben? Hát ez az, max fél 5-ig tart a munkaidőm… Az hittem, nem jól hallok, amikor a metrón megütötte a fülemet ez a furcsa telefonbeszélgetés. Persze, mindig magamból indulok ki, és azt hiszem, más is inkább félrevonul, ha ilyenbe… Tovább »

Elvesztett értékek

Forogni kezdett  a világ velem. Nem tehettem mást, le kellett ülnöm, amikor megtudtam! Talán azért, mert mindig személyes tragédiaként élem meg az értékek elvesztését. Nem ismertem őt, mégis olyan volt nekem, mintha közeli ismerősöm lenne. Egy lány a fiatalságomból. Egy asszony a jelenemből. Bármikor láttam meg nevét a szereposztásban, tudtam, hogy nem csalódhatok. Ő mindig… Tovább »

Hétköznapi divatdiktátorok

Hiába, én is kezdem felvenni a kor tempóját. Lassan elfiatalodom. Ezt főleg abból veszem észre, hogy behódoltam az okostelefonnak, amit úgy nyomkodok, mint egy csitri. Fel is fedeztem magamnak a gyors reagálás előnyét. Rájöttem, hogy bárhol le tudok kapni egy olyan momentumot, amelyet egyébként csak szavakkal tudnék illusztrálni. Persze, az etikai érzékem belül most is… Tovább »

Azok a “csodálatos” férfiak…

A férfiak is megérik a pénzüket! Persze, sorolhatnánk, hogy mi minden veri ki a biztosítékot egy nőnél, nekem most mégis egyetlen konkrét dologtól ment fel az agyvizem. A pletyka. Ezt mindig a nőkkel szeretik összefüggésbe hozni. Nem véletlenül mondják, pletykás vénasszony. Nem véletlenül híresztelik rólunk, hogy egy pletyka kedvéért ölni is képesek vagyunk. Mert mi… Tovább »

Az nem én voltam előző este

Senki sem szereti bevallani a gyengeségeit. Sőt, általában tagadjuk vagy erősen kozmetikázzuk. Természetesen ezzel én is így vagyok. Pedig alkoholt fogyasztani nem is olyan nagy dolog. Szinte mindenki iszik kisebb-nagyobb mennyiségben és kisebb-nagyobb időközönként. Legfeljebb nem vallja be. Én szívemre teszem a kezem, és meggyónom itt mindenki szeme láttára ezt a bűnös hajlamomat. Merthogy valamilyen… Tovább »

Merre van a duálpárom?

Állítólag mindenkinek él valahol a világon a duálpárja. Nehéz elképzelni, de nekem mégis meglódul a fantáziám. Talán a közelemben van most is? Vagy egy busman öregemberként tengeti életét? Ki tudja? Emberi ésszel fel sem fogható, és ezért emberi ésszel ki sem kalkulálható, merre keressük. Azt is mondják, hogy ezek a duálpárok még az idők kezdetén… Tovább »

Fodrászati akkor és most

Talán a tavaszt érzem, talán csak így hárítom a megoldásra váró problémákat… Egy biztos, hogy mostanában azon kaptam magam, a divattal többet foglalkozom, mint korábban. Persze, mielőtt bárki emlékeztetne rá, előzőleg pontosan arról beszéltem, mennyire más az értékrendem, mint fiatalon, és ebbe az is beletartozik, már nem szeretnék mindenáron ugyanúgy kinézni, mint a többi trendet… Tovább »

Ruha teszi?

Emlékszem, huszonévesen mennyire meg tudtam veszni egy-egy új ruháért. Nem volt nagy a választék, és mai szemmel nézve borzalmas volt a felhozatal, de akkor nem lehetett sokat teketóriázni. Ha a tévében láttam valakin egy dögös blúzt, képes voltam azon rágódni, hogy olyan nekem is kell. Akkor pedig végképp meg tudtam őrülni a birtoklási vágytól, amikor… Tovább »

Tóth Mari esete a kihűlt töltött káposztával

Fel lehet-e melegíteni egy töltött káposztát? Ezt a kérdést mindig feltesszük, ha a horizonton feltűnik az ex. Bár már korábban mondtam, nagyon nem szeretem ezt a megnevezést, de mások szeretik és nekik így egyértelmű, ezért maradjunk ennél. Na tehát, ha a semmiből felbukkan az ex, mi a teendő? Lehet, hogy néhány nap után jön vissza… Tovább »

Újratervezés indul

Tegnap még azon rágódtam, hova tűnt a biztonságom. Ma már azon kell gondolkodnom, feladjam-e egyedüllétemet. Hiába, ha a biznisz beindul. Nekem az életem most ez a biznisz, ami egy perc nyugalmat sem engedélyez. Nem vagyok ám mai csirke, ezt a tempót hamarosan nem fogom bírni. Talán az élet nagyon is jól tudja ezt, és célja… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!