<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Etelka mondja</provider_name><provider_url>https://etelka.cafeblog.hu</provider_url><author_name>H. Etelka</author_name><author_url>https://etelka.cafeblog.hu/author/h_etelka/</author_url><title>Hétköznapi divatdiktátorok</title><html>&lt;p&gt;Hiába, én is kezdem felvenni a kor tempóját. Lassan elfiatalodom. Ezt főleg abból veszem észre, hogy behódoltam az okostelefonnak, amit úgy nyomkodok, mint egy csitri. Fel is fedeztem magamnak a gyors reagálás előnyét. Rájöttem, hogy bárhol le tudok kapni egy olyan momentumot, amelyet egyébként csak szavakkal tudnék illusztrálni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Persze, az etikai érzékem belül most is kiabál, de talán még nem lépem át a diszkréció és a jó ízlés határát. Mert hogy fotóm témája a stílus. És hogy is lehetne a legjobban szemléltetni a divatot és a trendeket, mint egy jól sikerült fotóval? Ami az erkölcsi oldalát illeti, az azért kényes, mert nem egy modellt hívok segítségül, hanem az utca emberét. Na igen, csak hát ő erről semmit nem tud. Úgy is fogalmazhatnék, nem adta hozzá az arcát. Szigorúan megmaradok tehát a fejtől lefelé beállításnál. Remélem, ezzel nem tettem semmi törvénybe ütközőt. Amúgy ez nagyon izgalmas akció volt. Aki alig tudja még használni ezeket a csodamasinákat, mint az okostelefon, annak igazi kihívás gyorsan fényképezni. A pillanat hamar elszalad, és az utca embere is. De hogy visszakanyarodjak a lényeghez, büszke voltam magamra, mert a villámfotózás sikerrel járt.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Íme:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://etelka.cafeblog.hu/files/2015/03/IMG_20150320_114600-e1427625631289.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-275&quot; src=&quot;https://etelka.cafeblog.hu/files/2015/03/IMG_20150320_114600-e1427625631289-176x300.jpg&quot; alt=&quot;IMG_20150320_114600&quot; width=&quot;176&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem ér nagyokat röhögni, mert ez komoly. A lábbeli tulajdonosa is komolyan gondolta, hogy így ugrik be a postára. Ha már úgyis rajta van a tréningnaci és a zokni, gondolta, gyorsan felkapja ezt a színben igazán remekül megválasztott cipőt. Végül is igaza van. Én is imádom mutogatni új szerzeményeimet. Nincs is jobb érzés, mint amikor a köztéren sétálgatva elismerő tekinteteteket látok velem szembe jönni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szóval, úgy érzem, ez egy eredeti elképzelés. Ne  legyünk kispolgárok, fel kell ismerni, a divat örökké változik. Miért ne alakíthatnánk mi magunk? Mit nekünk Lagerfeld? Divatdiktátorok lehetünk mi magunk is! És ha én még propagálom is ezzel a képpel, talán a modellem, a tudtán kívül irányzatot teremt. Ezt pedig Lagerfeld is fel fogja ismerni, és talán már a jövő tavaszi kollekció is ehhez fog idomulni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Addig azonban kivárok. Nekem mindig szükségem van megerősítésre. Ha tehát a New York-i divathéten feltűnik egy hasonló kompozíció, nincs mese, rohanok a szekrényhez, hogy ruha- és cipőtáramat újraértelmezzem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>