{"version":"1.0","provider_name":"Etelka mondja","provider_url":"https:\/\/etelka.cafeblog.hu","author_name":"H. Etelka","author_url":"https:\/\/etelka.cafeblog.hu\/author\/h_etelka\/","title":"Inkviz\u00edci\u00f3, fapad, Berlin","html":"Te j\u00f3 \u00e9g, m\u00e1r egy hete r\u00e1 sem n\u00e9ztem a blogomra! Nevezz\u00fck ink\u00e1bb alkot\u00f3i v\u00e1ls\u00e1gnak, mint sem lustas\u00e1gnak. Az sokkal el\u0151kel\u0151bben hangzik, \u00e9s tal\u00e1n marketingfog\u00e1snak sem rossz (b\u00e1r a fogalmakkal jobb vigy\u00e1zni, mert a v\u00e9g\u00e9n leleplezem magam, \u00e9s kider\u00fcl, azt se tudom, mi az a marketing). Legal\u00e1bb addig is, am\u00edg ugaron hagytam a dolgokat, \u00e9s azok magukban elpihengettek, term\u00e9szetesen j\u00f6tt a gondolat, hogy ak\u00e1r csak egy b\u0171v\u00e9sz a cilinderbe, \u00fagy ny\u00falok a m\u00faltba, \u00e9s el\u0151kapok egy sztorit. T\u00e1d\u00e1\u00e1m, akkor most tessenek figyelni, mert attrakci\u00f3 van. Csirib\u00ed-csirib\u00e1...\r\n\r\nNem jutok s\u0171r\u0171n k\u00fclf\u00f6ldre (egyet m\u00e1r eml\u00edtettem k\u00f6z\u00fcl\u00fck, amikor Velenc\u00e9ben j\u00e1rtam), \u00e9pp ez\u00e9rt h\u00edmes toj\u00e1sk\u00e9nt b\u00e1nok az eml\u00e9kekkel. \u00d3vatosan \u00e9rek hozz\u00e1juk, p\u00e1tyolgatom \u0151ket, \u00e9s biztons\u00e1gosan elz\u00e1rom, ha m\u00e1r v\u00e9geztem a \"simogat\u00e1sukkal\". Alig n\u00e9h\u00e1ny napja \u00e9ltem \u00fajra eml\u00e9kezetemben berlini utamat. Akkor rep\u00fcltem \u00e9letemben el\u0151sz\u00f6r. M\u00e9g a f\u00e9rjemmel \u00e9ltem egy\u00fctt, de m\u00e1r megromlott a kapcsolatunk. \u00dagy alakult, hogy legjobb bar\u00e1tn\u00e9m (h\u00e1t igen, ha t\u00f6rt\u00e9nik velem valami v\u00e1ratlan, az egyik bar\u00e1tn\u00e9m keze biztosan benne van) felh\u00edvott, hogy megk\u00e9rdezze, hallottam-e m\u00e1r a fapados j\u00e1ratokr\u00f3l. Nem szeretn\u00e9m magam t\u00e1j\u00e9kozatlannak felt\u00fcntetni, de a fapadr\u00f3l hamarabb ugrott be nagyany\u00e1m kerti padja, mint egy l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g. Ez\u00e9rt azt\u00e1n t\u00e1tott sz\u00e1jjal hallgattam, hogy mennyire kedvezm\u00e9nyesen lehet utazni ilyen t\u00e1rsas\u00e1gokkal Eur\u00f3pa t\u00f6bb pontj\u00e1ra is. Bar\u00e1tn\u00e9m iszonyatosan lelkes volt, \u00e9s \u00e9n voltam az utols\u00f3 rem\u00e9nye, mert a h\u00faga nem tudott vele menni. T\u00f6bbsz\u00f6ri visszak\u00e9rdez\u00e9s (t\u00e9\u00e9\u00e9nyleg? ne mondd, t\u00e9\u00e9\u00e9nyleeg?), majd hosszas hallgat\u00e1s ut\u00e1n (ekkor morfond\u00edroztam, van-e nekem erre saj\u00e1t keretem, van-e nekem erre el\u00e9g lelkier\u0151m, m\u00e1rmint hogy a f\u00e9rjemnek valahogy beadjam, n\u00e9h\u00e1ny napra lel\u00e9pek a bar\u00e1tn\u00e9mmal, \u00e9s mag\u00e1ra hagyom a l\u00e1nyunkkal, meg a h\u00e1ztart\u00e1s minden gondj\u00e1val, mik\u00f6zben \u0151 ak\u00e1r f\u00e9lt\u00e9keny is lehet, mert tal\u00e1n nem is hiszi el a sztorit, \u00e9s azt gondolja, tuti m\u00e1sik f\u00e9rfi van a dologban) v\u00e9g\u00fcl is hat\u00e1rozatlan igent mondtam. Amikor letettem a telefont, magamba roskadva \u00fcltem a fotelben. Nem az \u00f6r\u00f6mm\u00e1mort \u00e9reztem, v\u00e9gre eljutok Berlinbe, v\u00e9gre \u00e9n is kipr\u00f3b\u00e1lhatom, milyen rep\u00fcl\u0151n \u00fclni, hanem a szorong\u00e1st: mindezt hogyan mondom el az uramnak. Tal\u00e1n ekkor kapartam \u00f6ssze el\u0151sz\u00f6r annyira a b\u00e1tors\u00e1gomat, hogy l\u00e9pni mertem. Egy olyan ritka pillanat \u00e9rkezett el sz\u00e1momra, amikor magamra gondoltam, magam\u00e9rt k\u00fczd\u00f6ttem, \u00e9s nem m\u00e1sok\u00e9rt. Mert nagyon akartam...\r\n\r\n\"Easyjet\"<\/a> (Ez itt a rekl\u00e1m helye...)\r\n\r\n\u00d3ri\u00e1si er\u0151fesz\u00edt\u00e9sembe ker\u00fclt, de r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtettem magam, hogy sz\u00e9les mosollyal \u00e1lljak f\u00e9rjem el\u00e9, \u00e9s k\u00f6nnyed, \u00f6r\u00f6mteli hangon csacsogva kezdjem mes\u00e9lni, milyen v\u00e1ratlan lehet\u0151s\u00e9g ad\u00f3dott. N\u00e9ha ugyan megcsuklott a hangom, de azt k\u00f6hint\u00e9ssel pr\u00f3b\u00e1ltam pal\u00e1stolni. \u00c9reztem, hogy a fesz\u00fclts\u00e9gt\u0151l a ver\u00edt\u00e9k kezd kiverni. Amikor m\u00e1r ott tartottam, hogy lelki szemeim el\u0151tt inkviz\u00edci\u00f3s kiv\u00e9gz\u00e9sem jelent meg (a f\u00e9rjem \u00e9s f\u00e9rfit\u00e1rsai boszork\u00e1nynak, istenk\u00e1roml\u00f3nak \u00e9s engedetlen asszonynak neveztek, majd egy oszlophoz k\u00f6t\u00f6ztek \u00e9s meggy\u00fajtott\u00e1k alattam a m\u00e1gly\u00e1t), legnagyobb meglepet\u00e9semre a f\u00e9rjem csak megvonta a v\u00e1ll\u00e1t, \u00e9s azt mondta: fel\u0151lem! Na, ha addig szorongtam, azut\u00e1n kifejezetten leforr\u00e1zva \u00e1lltam. Ilyet az \u0151 sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l el sem tudtam k\u00e9pzelni. Onnant\u00f3l m\u00e1r \u00e9n kezdtem azt gondolni, tuti n\u0151 van a dologban.\r\n\r\n\u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy \u00e9letemben el\u0151sz\u00f6r fel\u00fcltem a rep\u00fcl\u0151re, \u00e9s egy \u00f3r\u00e1s \u00fat ut\u00e1n m\u00e1r Berlinben is voltam. Leny\u0171g\u00f6z\u00f6tt a v\u00e1ros. Persze, kor\u00e1bban nem izgatott annyira, hogy megn\u00e9zzem az NDK-t, mert azt k\u00e9pzeltem, sz\u00fcrke, kocka, \u00e9s nagyon kommunista. Mi \u00e9rdekeset lehet ott l\u00e1tni? De az \u00fajraegyes\u00fclt N\u00e9metorsz\u00e1g f\u0151v\u00e1rosak\u00e9nt m\u00e1r sokkal \u00edg\u00e9retesebb \u00fati c\u00e9lnak t\u0171nt. \u00c9s \u00fagy is lett. K\u00e9t vil\u00e1got fedeztem fel a v\u00e1rosban. A megosztotts\u00e1g nyomai mark\u00e1nsan jelentek meg az egyes v\u00e1rosr\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9s h\u00e1tborzongat\u00f3 volt l\u00e1tni, hogy egy utca k\u00e9t oldala, vagy ak\u00e1r egy h\u00e1z\u00e9 is, k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n vil\u00e1ghoz tartozott. Akkor h\u00e1l\u00e1t is adtam Istennek, hogy Magyarorsz\u00e1gra sz\u00fclettem (nem mintha nem\u00a0 lett volna jobb mondjuk P\u00e1rizsba), mert n\u00e1lunk legal\u00e1bb nem volt akkora a terror. Bar\u00e1tn\u00e9mnak egy ismer\u0151se \u00e9lt Berlinben, \u0151 lett az idegenvezet\u0151nk. N\u00e9lk\u00fcle azt sem tudtuk volna, merre induljunk, hisz a v\u00e1ros nem olyan egys\u00e9ges, mint Budapest. Minden ker\u00fclete m\u00e1s. Mivel f\u00f6ldig rombolt\u00e1k, elsz\u00f3rva maradtak meg a r\u00e9gi Berlint id\u00e9z\u0151 \u00e9p\u00fcletek, utc\u00e1k, v\u00e1rosr\u00e9szek. M\u00e9g most is belesajdul a derekam, ha eszembe jut, mennyit gyalogoltunk. Egy\u00e9bk\u00e9nt nem csak az\u00e9rt, mert szeretek s\u00e9t\u00e1lni, hanem mert \u00e9n m\u00e1r csak ilyen sp\u00f3rol\u00f3s vagyok. Berlinben remek a k\u00f6zleked\u00e9s, de az\u00e9rt nem volt mindegy, mennyib\u0151l hozom ki azt a n\u00e9h\u00e1ny napot. A Brandenburgi kaput\u00f3l kezdve az Alexanderplatzig, a t\u00e9v\u00e9toronyt\u00f3l a M\u00fazeumszigetig, a Kurf\u00fcrstendammt\u00f3l a charlottenburgi kast\u00e9lyig mindent bej\u00e1rtunk, mert mindent l\u00e1tni akartam. \u00c9s mindennek megkoron\u00e1z\u00e1sa a potsdami kir\u00e1ndul\u00e1s volt. Micsoda gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g a Sanssouci kast\u00e9ly, a porosz kir\u00e1lyok ny\u00e1ri rezidenci\u00e1ja. (K\u00f6zben folyamatosan arra gondolok, ha nem lenne gugli, v\u00e9rt izzadn\u00e9k, hogy visszaid\u00e9zzem \u00e9s helyesen \u00edrjam le a l\u00e1tnival\u00f3kat.)\r\n\r\n\"berlin-tv-torony\"<\/a>\r\n\r\nMivel szeretek enni, \u00e9s ezt n\u00e9ha enged\u00e9lyezem is magamnak, Berlint sem hagyhattam ott kolb\u00e1sz \u00e9s s\u00f6r n\u00e9lk\u00fcl. Az \u00e9lm\u00e9nyt\u00e1r akkor teljes, ha az illatok \u00e9s \u00edzek ir\u00e1nti sz\u00fcks\u00e9gleteinket is kiel\u00e9g\u00edtj\u00fck (hogy sz\u00e9pen fogalmazzak). Sz\u00f3val nekem ilyen szempontb\u00f3l is kerekre sikeredett az utaz\u00e1s. Am\u00fagy a kerekr\u0151l jut eszembe, hogy azt viszont sajn\u00e1lom, hogy akkor ott Berlinben nem volt el\u00e9g merszem biciklire ugrani, pedig a v\u00e1rosban rengeteg a ker\u00e9kp\u00e1ros, biztosan feledhetetlen \u00e9lm\u00e9ny lett volna. (Na j\u00f3, be kell ismernem, akkor m\u00e9g volt rajtam n\u00e9h\u00e1ny plusz kil\u00f3, meg h\u00fclye ruh\u00e1kat is vittem magammal az \u00fatra, \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt is sp\u00f3roltam, ahogy m\u00e1r mondtam.)\r\n\r\n\"berliner (Ez meg a m\u00e1sik rekl\u00e1m helye... lehet, hogy szponzor\u00e1ln\u00e1nak?)\r\n\r\nNa \u00e9s persze azt m\u00e9g musz\u00e1j elmes\u00e9lnem, micsoda meglepet\u00e9s volt l\u00e1tni, hogy a n\u00e9met anyuk\u00e1k rendszerint a n\u00e9met apuk\u00e1kra b\u00edzz\u00e1k a gyerekkocsi tologat\u00e1s\u00e1t. \u00c9s berlini kalauzunk azt is elmondta, hogy a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kev\u00e9s volt a f\u00e9rfi, ez\u00e9rt a n\u0151k k\u00e9nytelenek voltak olyan dolgokat is megcsin\u00e1lni, ami kor\u00e1bban a f\u00e9rfiak feladata volt. Nem is csoda, hogy v\u00e9g\u00fcl a n\u0151k elf\u00e9rfiasodtak, a f\u00e9rfiak eln\u0151iesedtek, \u00e9s az anyuk\u00e1k helyett az apuk\u00e1k mennek az oviba a gyerek\u00e9rt. Hagytam volna csak a l\u00e1nyunkat a f\u00e9rjemre, kaptam volna szemreh\u00e1ny\u00e1st. Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy n\u00e1lunk m\u00e9g ma is szinte elk\u00e9pzelhetetlen, hogy az apuka maradjon otthon a gyerekkel, mik\u00f6zben anyuka \u00e9p\u00edti a karrierj\u00e9t. H\u00faha, mennyit \u00edrtam. Hi\u00e1ba, ha Etelka egyszer mes\u00e9lni kezd.\r\n\r\n\"f\u00e9rfi<\/a>\r\n\r\nVajon most milyen lehet Berlin? \u00dagy megn\u00e9zn\u00e9m \u00fajra! \u00c9s most m\u00e1r a f\u00e9rjem el\u00e9 sem kell oda\u00e1llnom enged\u00e9lyt k\u00e9rni...\r\n\r\n ","type":"rich"}