Hiába, a karácsony előtti kapkodás… Amiatt nem marad időm saját magamra. Holott ez eredetileg az elcsendesedés, befelé fordulás, szemlélődés, békére és szeretetre hangolódás időszaka. És én bőszen hangolódnék is, ha a társadalmi konvenciók nem követelnék meg tőlem is, hogy ajándékok után kajtassak, bevásároljak, előkészüljek, díszítsek és csomagoljak, majd 24-én süssek-főzzek, mert a család (ami még abból megmaradt) nálam gyűlik össze. Habár félreérthető, amit előbb leírtam, én úgy érzem, néhányan pontosan tudják, mire gondolok. Igen, vissza lehet kérdezni, hogy akkor miért csinálom, de ha nem csinálnám, végül se másnak, se magamnak nem okoznék örömet. Egyszóval ennek is két oldala van.
Most mégis loptam pár percet magamnak. Ezalatt is szusszanok egyet, és kikapcsolódom. Mert muszáj kikapcsolódni egy kicsit, ha nem szeretném, hogy az ünnepek az idegbajról szóljanak. Az igaz, hogy mióta elváltam, kevesebb a stressz, de a teljes nyugalmat akkor érném el, ha mindenkinek egy helyen fél óra alatt megtalálnám azt az apróságot, aminek igazán örül, és amit azután még csak nem is kell szépen becsomagolni, mert előre becsomagolják nekem. És ha a halászlé megfőzné magát, a rántott hal kirántaná magát, a majonézes krumplisaláta elkészítené magát, a bejgli pedig kisütné önmagát. De nem panaszkodom tovább, mert mint egyértelműen látszik, én még hozzájutottam mindezek közepette néhány pillanathoz, hogy kiírjam magamból az átszellemülés előtti feszültséget. Lassan érzem is a hatást. Olyan ez, mintha bekaptam volna egy nyugtatót. Közben hallgatom a karácsonyi kazettámat. Igen, jól olvasták, kazettát. Mert azon még olyan régi dalok vannak, amik gyerekkoromat idézik. Így teljes a lehiggadás pár perce. Hamarosan azonban mennem kell, már érzem a sütemény illatát. Szólít a konyha. Jövök, már jövök! (Mégsem szabad teljesen leszedálni magamat, mert nem végzem időben.)
Csak még előbb egy utolsó gondolat… Békét, boldogságot, nyugalmat és persze bőséget kívánok a fa alá mindenkinek. Ránk fér! És ami a legfontosabb, őszinte szeretetet!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: