Etelka mondja

Etelka konyhája

Éjszaka 3 óra körül megébredtem. Meleg, fülledt volt a levegő. A kerekek azonnal kattogni kezdtek az agyamban. Ez már csak így szokott lenni. A hülyébbnél hülyébb gondolatok ilyenkor egymásnak adják a kilincset, és addig molesztálnak, amíg ki nem ugrok az ágyból, és ki nem megyek a konyhába meginni egy pohár vizet. Persze, ahogy a konyhába… Tovább »

A meg nem valósított dolgok napja

Biztosan nem én vagyok az egyedüli, akinek néha nem jönnek össze a dolgai. A mai nap erre tipikus példa. Ilyenkor általában egyetlen menedékem, az egyetlen stabil és kikezdhetetlen viszonyítási pont, ahova visszatérhetek és ahonnan újra elindulhatok, a kávé.  Ha ahhoz hozzájutok, és mellé még néhány perc csöndet is kapok ajándékba, megkönnyebbülök,  mert látni kezdem, nem… Tovább »

Minden kezdet nehéz, a hétfő is

Több napja nem jutottam hozzá, hogy újdonsült hobbim szentélyén áldozzak. Lehet, hogy ez így képzavar, de ha már arról szól a blogom, ami eszembe jut, nem korrektúrázom önmagamat. Szóval, ahogy azt már a címben is mondtam, minden kezdet nehéz, a hétfő is. Nem azért, mert a hét első munkanapja, és olyankor nehéz visszarázódni a hétvégéből… Tovább »

A kávé, az kell…

Izgatottan nyitottam ki blogomat ma reggel. A lányomnak még nem mondtam, mibe fogtam, de már nagyon szeretnék eldicsekedni vele. A tervem az volt, megvárom, amíg megszületik az első hozzászólás. Az lenne a bizonyíték, a blogírás más, mint a napló, mert tényleg akad, aki el is olvassa. Hát, eddig a kommentek mellett egy nagy darab nulla… Tovább »

Micsoda emberek?!

Néha fel tudnék robbanni az idegtől. Micsoda emberek vannak?! Hát persze, amikor még a férjem a férjem volt, gyakrabban üvöltöttem ezt a kérdést, de akkor az ő arcába. Manapság magamban, félhangosan. Hiába próbálok higgadt maradni, azért a megvilágosodás még a galaxis túlvégén van. Micsoda emberek vannak? Csodálatos kérdés, mert annyiféleképpen tehetem fel… Most a rosszindulat… Tovább »

Első nap az iskolában

Mindenkinek jó napot kívánok! Etelka vagyok. Ez az első napom a blogírás iskolájában. Azért vagyok itt, mert a lányom szerint haladnom kell a korral. Na, én most bebizonyítom, én is vagyok olyan modern, mint a mai húsz évesek. Régen naplót vezettem. Abba olyan dolgok kerültek, amik megestek velem, vagy foglalkoztattak. Persze, azt csakis önmagamnak írtam…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!